vita
bemutatjuk az eredményeket 104 betegek, akik kórházba pulmológiai osztály a gyermekgyógyászati klinika diagnózis bronchopneumonia. Tanulmányunk eredményei szerint az első generációs cefalosporinok és penicillin antibiotikumok orális adagolását javasoljuk a bronchopneumonia hatékony kezelésére a gyermekpopulációban.,
az elmúlt 30 évben sok kutatást végeztek a bronchopneumonia hatékonyabb kezelésének elérése érdekében a gyermekpopulációban, valamint a bronchopneumonia okozta mortalitás csökkentése érdekében. A fordulópont 1985-ben volt, amikor az Egészségügyi Világszervezet olyan tevékenységeket vállalt, amelyek egységes stratégiát dolgoztak ki a tüdőgyulladás elleni küzdelemre világszerte (1).
a szarajevói egyetemi Klinikai Központ Gyermekgyógyászati klinikája a bronchopneumonia kezelésére vonatkozó elveit az iránymutatások és protokollok betartására, valamint a helyes klinikai gyakorlat elveire alapozta., Ezért a szokásos empirikus kezelés bizonyos kórokozóknak a specifikus populációkkal való bizonyított kapcsolatán alapul, míg az etiológiai kezelés nagyon ritka. Egy 2014-ben Afrikában 385 kórházi gyermeken végzett tanulmány megállapította, hogy a célzott etiológiai kezeléshez (0,37 (95% CI -0,84-0,51) képest az iránymutatásokban és protokollokban említett gyógyszerek alkalmazása során nagyon alacsony a kudarc kockázata(2).,ság által előírt gyermekorvosok vagy a családi orvosok, szükséges, hogy ítéljük meg, hogy fontolja meg a gravitáció a klinikai helyzet; a gyermekek kevesebb mint 92%, oxigén telítettség, vagy a gyermekek, akik ilyen súlyos jelei légzési distressz kell kórházba; auscultatory hiánya légzési hangok tompa hang a ütőhangszerek, jelezze a lehetőséget, a tüdőgyulladás, a szövődmények pedig fel lehet használni, mint egy jelzés a kórházi felvételi; a gyermekek magasabb szintű paraméterek akut gyulladás; gyermekeknek 6 hónapos korban a betegség tüneteit, a gyerekek, a rossz általános egészségi állapot (3).,
a bronchopneumonia kezelése magában foglalja a gyógyszerek alkalmazását és a magas kalóriatartalmú étrendi rendszerek megfelelő hidratációval történő alkalmazását. A farmakológiai intézkedések antimikrobiális és egyidejű terápia alkalmazását jelentik. A bronchopneumonia kezelésére használt antimikrobiális szerek a cefalosporinok első és harmadik generációja, valamint a penicillin alapú antibiotikumok. Tanulmányunkban az antibiotikum terápia átlagosan 4,5 ± 1,9 napig tartott, 1-11 napig.
Az első generációs cefalosporinok csoportjába tartozó cefazolint 42 betegnél, illetve az összes beteg 40,4% – ánál alkalmazták., Minden betegnél a cefazolint intravénásan adták 1464, 3 ± 530 mg (900-3000) dózisban, és a kezelés átlagos időtartama 4,3 ± 1,6 nap volt
33 betegnek intravénásan adtak 33, vagy 31,7%-os cefalosporint. A harmadik generációs cefalosporinok csoportjában a leggyakrabban használt gyógyszer a ceftazidim volt. A kezelés során összesen 17 beteg kapott ceftazidimet, a legalacsonyabb adagot csecsemőknél (900 mg), a legmagasabb adagot pedig iskolás korú gyermekeknél (2400 mg) adták. A ceftazidim-kezelés átlagos időtartama 5,3 ± 2 volt.,1 nap.
a Penicillin antibiotikumokat kizárólag intravénásan adták be 26 betegnél (25%). Az ampicillint a penicillin-csoport leggyakrabban használt gyógyszereként 18 betegnél adták be,akiknek átlagos dózisa 1173, 1 ± 500 mg (450-2000), az átlagos kezelési időtartam pedig 3,96 ± 2 nap. A terápia legrövidebb időtartamát az antibiotikumok penicillin csoportjában rögzítették., 2013-tól Indiában végzett vizsgálatok, amelyeket 20 kórházban összesen 1116 gyermeknél végeztek a gyermekgyógyászati osztályokon, azt mutatták, hogy a penicillin antibiotikumokkal végzett kezelés hatékonyabb a más antibiotikumokkal történő kezeléshez képest (4).
vizsgálat kimutatta, hogy a cefalosporinok második és harmadik generációját csecsemőknél alkalmazták, de serdülőknél nem. Az óvodás korú gyermekek kezelésében leggyakrabban az első generációs cefalosporinokat használták, míg a harmadik generációs cefalosporinokat leggyakrabban az iskolás korú gyermekeknél használták., Az antibiotikum-kezelés alkalmazásában a betegek életkorához viszonyított különbség meghatározásakor statisztikailag szignifikáns különbséget csak penicillin antibiotikumok alkalmazása során mutattak ki (p <0, 05). A beadott antibiotikum dózisa szerint kimutatták, hogy a dózis lineárisan növekszik az életkorral, a legkisebb adaggal csecsemőknél. Szignifikáns különbséget csak azoknál a betegeknél figyeltek meg, akiknek cefazolint és ceftriaxont adtak (p <0, 05).,
a kezelés átlagos időtartama nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a korcsoporthoz viszonyítva (minden <0, 05), de még mindig voltak észrevehető különbségek. A harmadik generációs cefalosporinokkal végzett kezelés időtartama csecsemőknél (7 nap) volt a leghosszabb, az óvodás korú gyermekeknél pedig a legrövidebb (4, 7 nap).
a brit Mellkasi Társaság iránymutatásai szerint bizonyos iránymutatásokat be kell tartani a bronchopneumonia kezelése során., A tüdőgyulladás egyértelmű diagnózisával rendelkező minden gyermeknek antibiotikum-terápiát kell kapnia, mivel nem lehetséges a bakteriális és vírusos kórokozók azonnali megbízható differenciálása (5). Az antibiotikumok intravénás beadása tüdőgyulladásban szenvedő gyermekek számára ajánlott olyan esetekben, amikor a gyermek nem tolerálja a gyógyszerek orális bevitelét vagy felszívódását (azaz hányás miatt), valamint súlyosabb klinikai jellemzőkkel rendelkező kórházi gyermekek számára (6).,
a súlyos bronchopneumonia kezelésére javasolt intravénás antibiotikumok a következők: amoxicillin, co-amoxiclav, cefuroxim és cefotaxim vagy ceftriaxon. Ezen antibiotikumok alkalmazása ésszerűsíthető, ha mikrobiológiai diagnosztikát végeznek (7).
célszerű fontolóra venni a gyógyszerek szájon át történő alkalmazását olyan betegeknél, akiknél az antibiotikumokat intravénásan alkalmazták, és akiknél később a klinikai jellemzők észrevehető javulása következett be (8). Az American Thoracic Society az úgynevezett “switch” terápiát ajánlja, amely a parenterálisról az orális antibiotikumokra való áttérést jelenti., A fő probléma az, hogy nincs egyértelmű meghatározása annak a pillanatnak vagy állapotnak, amikor a betegnek át kell váltania az orális adagolásra (9). A kezelés folytatásához orálisan alkalmazott antibiotikumok és egyidejű terápia javasolt, valamint a “switch” terápia egyik variánsának tekinthető.
Olaszországban 2012-ben végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy az antimikrobiális szerek intravénás alkalmazása számos, a gyermekgyógyászati betegekre és magára a kezelésre is kiterjedő hatást fejt ki (10)., A gyermekpszichológusok véleménye szerint a parenterális beadási mód traumatikusnak tekinthető a gyermek számára, a káros hatások gyorsabb megjelenésével (11).
a Tanulmányok, az Amerikai Mellkas Társaság 2013-tól jelezte, hogy a betegek légúti betegség specifikus étrend gazdag ásványi anyagok, vitaminok egy mérsékelt mennyiségű, könnyen emészthető fehérje, szénhidrát szegény, illetve gazdag, kövér, (12). A gyermek bronchopneumonia kezelésének fontos szempontjai a pihenés és a megfelelő hidratáció.,
a morbiditás előfordulásának csökkentése érdekében a megelőzésen kell dolgozni. Az Egyesült Királyságban 2003-ban végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a vakcinázás bevezetése forradalmasította a fertőző betegségek megelőzését. Kimutatták, hogy a kanyaró elleni vakcinák bevezetése évente 2,5 millióval csökkentette a halálozás előfordulását.,
Az Egyesült Államokban a 2009-2013 közötti időszakban végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a Streptococcus pneumoniae elleni konjugált vakcina bevezetése a legnagyobb előrelépést jelent a tüdőgyulladás megelőzésében, mivel ez az ilyen típusú tüdőgyulladás leggyakoribb etiológiai szere. A WHO által a tüdőgyulladás radiográfiai meghatározásának szabványosításával végzett kontrollált vizsgálat 37 868 gyermeket tartalmazott.
A vizsgálat során 30,3% – os (95% CI 10,7% – 45,7%, p¼0.0043) vakcinázási hatékonyságot figyeltek meg, figyelembe véve az életkor, a nem és az oltás évét., Az egész országban végrehajtott négyéves program során a betegség előfordulási gyakorisága 39% – kal (26 gyermek) csökkent a 2 év alatti gyermekeknél. A 2012-es olasz egyvak vizsgálat kimutatta, hogy statisztikailag szignifikáns különbség volt a bronchopneumonia előfordulásában azoknál a gyermekeknél, akiket nem immunizáltak, mint azok, akik (13).
a gyermekgyógyászati klinika pulmonalis osztályán kórházba került betegeken végzett vizsgálat szerint 38 beteg (37%) nem kapott rendszeresen immunizálást.,
a harmadik generációs cefalosporinok és az aminopenicillinek alkalmazásának növekedése aggodalomra ad okot. Mivel ez a növekedés a veszélyeztetett gyermekpopulációban is megfigyelhető, a jelenlegi helyzetet elemezni kell, és az ilyen elemzés eredményei alapján korlátozó-oktatási intézkedéseket kell javasolni. Ezért az antibiotikumok alkalmazását ésszerűsítenék (14).