HERMES (Magyar)

Greek Mythology >> Greek Gods >> Olympian Gods >> Hermes

HERMES volt a csordák és nyájak, utazók és vendégszeretet, utak és kereskedelem, tolvajlás és ravasz, hírnökök és diplomácia, nyelv és írás, atlétikai versenyek és gimnáziumok, csillagászat és asztrológia. Ő volt Zeusz, az istenek királya hírnöke és személyes hírnöke, valamint a halottak vezére, aki lelkeket vezetett le az alvilágba.

Hermest vagy jóképű, sportos, szakálltalan fiatalként, vagy idősebb, szakállas férfiként ábrázolták, szárnyas csizmával és herald pálcájával.,

HERMES

mint újszülött csecsemő Hermes kiszökött a kiságyából, ellopta Apollon Isten szarvasmarháját, és elkészítette az első lírát egy teknőshéjból. Zeuszt annyira szórakoztatta a fiatal isten bohóckodása, hogy helyet adott neki az Olympos tizenkét legfőbb Istenének egyikeként. <<több>>

Hermes átalakította a mesét, herdsman Battos kővé, mint büntetés, hogy beszámoljon Apollon szarvasmarháinak lopásáról., <<több>>

a Százszemű Óriás Argos Panoptes megölésére Zeusz küldte, akit Hera megparancsolt Zeusz őrzésére ” paramour Io. <<több>>

segített Perseus hősnek abban, hogy a Gorgon Medousa elpusztítására törekedjen, útmutatást és ajándékokat adva az isteneknek., <<több>>

Hermes elcsábította a gyönyörű Khione hercegnőt (Chione) ugyanazon az éjszakán, mint féltestvére, Apollon. <<több>>

mágikus gyógynövényt adott Odysseusnak, hogy megvédje a hőst az áruló boszorkány Kirke (Circe) varázsától., <<több>>

sok más mítosz részletezi a következő oldalakat.

szimbólumok & attribútumok

Hermes legjellemzőbb tulajdonsága a herald pálcája volt (görög kerykeion, Latin caduceus), de néha rövid karddal felfegyverkezve. Az Istent térdhosszú köntösbe (chiton) öltöztették, rövid köpenybe (chlamys), szárnyas csizmába és karimás, utazó kalapba. A kalap gyakran szárnyas volt., <<több>>
Az Isten másik egyedi szimbóluma a herma volt, egy kőútjelző, amely kis útszéli szentélyként megduplázódott. A legprimitívebb hermák egyszerű, egyenes állókövek voltak, míg a bonyolultabbak az Isten fejével, egy fallosszal, valamint herald pálcájának szimbólumával faragott téglalap alakú szobrok., <<több > >

Az ókori görög művészetben ábrázolt attribútumainak néhány példája: –

1. Herald ‘ s wand; 2. Herald pálcafej; 3. Rövid kard; 4. Herma;

5. Szárnyas csizma; 6. Szárnyas kalap; 7. Utazó kalap (kopott); 8. Utazó kalap (váll fölött).,

& / div> plants

Hermes’ s sacred animals were the RAM and the hare. Az ősi művészetben egy nagy kos hátán lovagolt. A csordák isteneként szoros kapcsolatban állt szarvasmarhákkal, juhokkal és kecskékkel is.
Szent növényei a sáfrányvirág és az eperfa voltak., <<több>>

az alábbiakban az ókori görög művészetben ábrázolt állatok példái és Szent növényeinek képei láthatók:-

1. Ram; 2. Nyúl; 3. Crocus; 4. Eperfa.

HERMES pages ON THEOI.COM

Ez az oldal összesen 13 oldalt tartalmaz, amelyek leírják az Istent, beleértve az Általános leírásokat, a mitológiát és a kultuszt., A tartalmat a Hermes oldalak indexe tartalmazza (bal oldali oszlop vagy alatta).

Hermes család

szülők

utódok

lásd Hermes család

Hermes Zeusz és a Pleiad-nimfa Maia fia volt, valamint a Titánok Kronosz (Cronus), Rheia és atlasz, valamint a nimfa Pleión unokája. Féltestvérei közé tartozott Apollon, Artemis, Athena, Ares, Persephone és Dionysos istenek. A tizenkét olimpiai isten közül ő volt a második legfiatalabb, gyakran szakálltalan fiatalként ábrázolták.
Hermes volt az apja a kecske lábú isten Pan a nimfa Penelopeia., Sok halandó utóda is volt. <<Több>>

az Alábbiakban két grafikus ábrázoló Hermes családfáját, az első nevek transzliterált a görög, a második a közös magyar helyesírási:-

ENCIKLOPÉDIA

a születését követő első órákban megszökött bölcsőjéből, Pieiria-ba ment, és elszállította Apolló néhány ökrét. (Hom. Himnusz. Merc-ben. 17.) Az Iliászban és Odüsszeiában ezt a hagyományt nem említik, bár Hermészt ravasz tolvajként jellemzik. (II. v. 390, xxiv. 24.) Más beszámolók ismét az ökrök lopását az Isten életének fejlettebb időszakára utalják. (Apollod. iii. 10. 2.§; Anton. Lib. 23.,) Annak érdekében, hogy nyomai ne derüljenek ki, Hermes szandált vett fel, és az ökröket Pylosba vezette, ahol kettőt megölt, a többit pedig egy barlangba rejtette. (Comp. a különböző stratagems, amellyel megszökött Horn. Himnusz. Merc-ben. 75, & c., and Anton. Lib. l. c.) a levágott állatok bőrét egy sziklához szegezték, húsuk egy részét elkészítették és elfogyasztották, a többi pedig megégett; ugyanakkor a tizenkét Istennek is felajánlotta a szeleteket, ahonnan valószínűleg az isteni imádat és az áldozatok feltalálójának hívják. (Hom. Himnusz. Merc-ben., 125, & c.; Diod. i.16.) Itt tért vissza Cyllene-be, ahol a barlang bejáratánál talált egy teknőst. Megragadta az állat héját, áthúzta rajta a húrokat, és így feltalálta a lírát és a plectrumot. Az új találmányának húrjainak száma egyesek szerint három, mások pedig hét volt, és ökrökből vagy juhokból készültek. (Hom. I. e. 51; Diód. i. 16, V. 75; Orph. Argon. 381; Horat. Carm. i. 10. 6.,) Apolló prófétai erejéből időközben felfedezte a tolvajt, és elment Cyllene-be, hogy anyja, Maia előtt vádolja meg vele. Megmutatta az Istennek a gyermeket a bölcsőjében; de Apollo elvitte a fiút Zeusz előtt, és követelte vissza ökrét. Zeusz megparancsolta neki, hogy tartsa be Apollo követelését, de Hermes tagadta, hogy ellopta a szarvasmarhát. Mivel azonban látta, hogy állításait nem hitték el, Apollót Pylosba vezette, és visszaadta neki ökrét; de amikor Apollo meghallotta a líra hangját, annyira elbűvölte, hogy megengedte Hermesnek, hogy megtartsa az állatokat., Hermes most feltalálta a syrinxot, és miután felfedte találmányait Apollónak, a két isten intim barátságot kötött egymással. (Hom. L. c. 514, &c.) Apollo bemutatta fiatal barátját saját arany pásztor személyzetével, megtanította neki a kocka útján történő prófétálás művészetét, Zeusz pedig saját hírnökévé tette, valamint az alsó világ isteneit is. A homéroszi himnusz (533, & c.,), Apolló nem tanította meg Hermésznek a prófécia művészetét, ezért a Parnasszuson lakó három nővérnek ajánlotta; de ő ruházta fel neki a nyájak és legelők védelmének hivatalát (568; comp. Lucian, Tárcsázz! Deor. 7; Ov. Találkoztam. ii. 683, & c.).

A Hermes hagyományainak fő jellemzője az, hogy ő az istenek hírnöke, és ebben a minőségben még a Homérikus versekben is megjelenik; az ősi Pelaszgiai, vagy a természet Arcadiai istenségének eredeti jellege fokozatosan eltűnt a legendákban., Mint az istenek hírnöke, ő a beszéd és az ékesszólás használatának képességének Istene általában, mivel a hírnökök a nyilvános felszólalók a közgyűléseken és más alkalmakkor. (II. i. 333, iv. 193, vii. 279, 385, viii. 517, xi. 684; comp. Orph. Himnusz. 27. 4; Aelian, H. A. x. 29; Hor. Carm. i. 10. 1.) Mint ügyes szónok, különösen hírvivőként alkalmazták, amikor a kívánt tárgy eléréséhez ékesszólásra volt szükség. (Od. i.38, II. xxiv. 390; Hom. Himnusz. Cer – ben. 335.) Ezért felajánlották neki az áldozati állatok nyelvét. (Aristoph. Pax, 1062; Athen. I. p. 16.,) Mivel a hírnökök és hírnökök általában körültekintő és körültekintő emberek.

Hermes az óvatosság és a készség istene volt a társadalmi kapcsolatok minden kapcsolatában. (II. xx. 35., xxiv. 282.O. ii. 38.) Ezek a tulajdonságok kombinált hasonló, mint a ravasz, mind a szavak vagy cselekedetek, sőt, csalás, hamis tanúzás, a hajlam, hogy ellopják; de viselkedik az ilyen személy követte el, Hermes mindig egy bizonyos készség, ügyesség, sőt eleganciát. Példák fordulnak elő a Hermes Homérikus himnuszában (66, 260, 383; comp. Eustath. ad Hom. p. 1337; Hom. II. v. 390, xxiv. 24; Apollód. i. 6., § 3).

az a gondolat, hogy ő az istenek hírnöke és hírnöke, helyről-helyre utazása és szerződések megkötése, szükségszerűen azt a gondolatot jelentette, hogy ő az emberek közötti társadalmi közösülés és kereskedelem előmozdítója, és hogy barátságos az emberrel szemben. (Od. xix. 135, II. xxiv. 333.) Ebben a minőségében a béke fenntartójának, az utak istenének tekintették, aki megvédte az utazókat, és megbüntette azokat, akik nem voltak hajlandók segíteni az útjukat tévedő utazóknak. (II. vii. 277, & c.; Theocrit. xxv. 5; Aristoph. Plut. 1159.,) Ezért az athéni tábornokok expedícióra indulva áldozatokat ajánlottak fel Hermasnak, hegemoniusnak vagy Agetornak; és az Isten számos szobrát az utakon, ajtókon és kapukon állították fel, ebből a körülményből különféle vezetékneveket és epitéteket származtatott.

Hermes másik fontos funkciója az volt, hogy a görögök összes gimnasztikai játékának védőszentje volt., Úgy tűnik, hogy ez az ötlet késői eredetű, mert a Homérosz versekben nincs nyoma; és az Isten megjelenése, mint ahogy azt leírták, nagyon különbözik attól, amit a gimnasztikai művészet Istenében várhatunk. De mivel képeit oly sok helyen állították fel, és köztük a torna bejáratánál, a természetes eredmény az volt, hogy Heracleshez és Dioscurihoz hasonlóan őt tartották a fiatalok védelmezőjének, valamint a tornagyakorlatok és versenyek (Pind. Nem. x., 53), és hogy egy későbbi időpontban a görög művészek a gimnáziumból származtatták az Isten ideálját, és fiatalként képviselték Őt, akinek végtagjait gyönyörűen és harmonikusan fejlesztették ki tornagyakorlatok. Úgy tűnik, Athén volt az első hely, ahol imádták ebben a minőségben. (Pind. Pyth. II. 10, Isthm. I. 60; Aristoph. Plut. 1161.)

Hermész számos leszármazottját külön cikkben kezelik. Meg kell jegyezni, hogy az Isten különböző funkciói arra késztették az ősök egy részét, hogy több ilyen nevű istenet vállaljanak. Cicero (de Nat. Deor. iii., 22) öt, Servius (ad Aen. i. 301, iv. 577) négy; de ezek a számok magukban foglalják a külföldi istenségeket is, amelyeket a görögök saját Hermészükkel azonosítottak.

imádatának legősibb helye Arcadia, születésének földje, ahol Lycaon, Pelasgus fia állítólag építette neki az első templomot. (Hygin. Fab. 225.) Ettől kezdve imádatát Athénba vitték, és végül egész Görögországon át terjedt. A tiszteletére ünnepelt fesztiválokat Hermaia-nak hívták. (Dict. hangya. s, v.) templomai és szobrai (Dict. hangya. szv., Hermae) rendkívül sok volt Görögországban. A rómaiak higannyal azonosították.

A Hermes fő attribútumai a következők:–
1. Egy széles karimájú utazó kalapot, amelyet a későbbi időkben két kis szárny díszített; az utóbbiakat azonban néha a záraiból látják, a fejét nem fedik le a kalappal.
2., A személyzet( rhabdos vagy skêptron): gyakran említik a Homérosz versekben, mint a mágikus személyzet, amellyel bezárja és kinyitja a halandók szemét, de nem említik azt a személyt vagy Istent, akitől megkapta, sem a késői műalkotásokban megjelenő összefonódó kígyókat. A homéroszi himnusz és Apollodórosz szerint Apollóntól kapta; és úgy tűnik, hogy meg kell különböztetnünk két, később egybe egyesülő oszlopot: először a közönséges herald személyzetét (II. vii. 277, xviii. 505), másrészt egy mágikus személyzet, például más istenségek is rendelkeztek., (Lucian, Tárcsázz. Deor. vii. 5; Virg. Aen. iv. 242, & c.) a fehér szalagokat, amelyekkel a herald személyzetét eredetileg körülvették, a későbbi művészek két kígyóra változtatták (Schol. ad Thuc. i. 53; Makrob. Sat. I.19; comp. Hygin. Költő. Astr. II.7; szerv. ad Aen. iv. 242, viii. 138), bár maguk az ősök tették ki őket, vagy a nyomkövetés őket, hogy egy kis mutatvány az isten, vagy a velük kapcsolatban, mint szimbolikus ábrázolása prudence -, élet -, egészség, stb., A későbbi időkben a személyzetet egy pár szárny díszíti, kifejezve azt a gyorsaságot, amellyel az istenek hírnöke helyről helyre költözött.
3. A szandál (pedila.) Gyönyörűek és aranyosak voltak, és a szél gyorsaságával átszállították az Istent a szárazföldön és a tengeren; Homérosz azonban nem mondja vagy sugallja, hogy szárnyakkal látták el őket. A műanyag művészet viszont valamilyen külső jelet igényelt, hogy kifejezze az Isten szandáljának ezt a minőségét, ezért szárnyakat alakított ki ősein, ahonnan ptênopedilosnak vagy alipesnek hívják. (Orph. Himnusz. xxvii. 4; Ov. Találkoztam. xi. 312.,)
ezen tulajdonságok mellett Hermes néha pénztárcát tart a kezében. Az Isten számos ábrázolása életének különböző időszakaiban, valamint különböző funkcióinak mentesítésében jött le hozzánk.

Forrás: Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology.

klasszikus irodalom idézetek

himnuszok Hermesnek

I., A HOMÉRIKUS himnuszok

Homérikus himnusz 4 Hermesnek (trans. Evelyn-Fehér) (görög epikus C7th 4. B. C.) :
“Mousa (Muse), énekelni a Hermész, Zeusz fia, illetve Maia, ura Kyllene (Cyllene), valamint Árkádia (Arcadia) gazdag állományok, a szerencse-hoz (eriounes), az istenek hírnöke (angelos athanaton), akit Maia puszta, a gazdag-tressed Nymphe, volt, amikor csatlakozott szerelmes Zeusz . . .,
megparancsolta, hogy a dicsőséges Hermész legyen az Úr minden ómen-és komor szemű oroszlánokon, és a ragyogó agyarakkal, valamint a kutyákon és minden nyájon, amelyet a széles föld táplál, és minden juhon; továbbá, hogy csak ő legyen a Hádész kijelölt hírnöke, aki, bár nem vesz ajándékot, nem ad neki gonosz díjat . . .
minden halandóval és halhatatlanná válik: egy kicsit profitál, de a sötét éjszaka folyamán folyamatosan ápolja a halandó emberek törzseit. Így hát, Isten veled, Zeusz és Maia fia; de emlékezni fogok rád és egy másik dalra is.,”

Homeric Hymn 18 to Hermes :
” I sing of Hermes Kyllenios (of Mt Kyllene), Argeiphontes (the Slayer of Argus), lord of Kyllene (Cyllene) and Arkadia rich in swits, luck-bring (eriones) messenger of the deathless gods (angelos athanaton). Maia-tól, Atlasz lányától született, amikor Zeusszal, egy félénk istennővel készült., Valaha elkerülte az áldott istenek tömegét, és egy árnyékos barlangban élt, és ott Kronion (Cronion) az éjszaka közepén feküdt a gazdag ruhás Nimfával, míg a fehér fegyveres Hera édes alvásban kötött; és sem a halál nélküli Isten,sem a halandó ember nem tudta.És ímé Üdvözlégy téged, Zeusz és Maia fia; veled kezdtem; most pedig egy másik dalhoz fordulok! Üdvözlégy, Hermes, kegyelemadó (kharidotes), kalauz (diaktoros), és jó dolgok adója (dotor eaon)!”

Homeric Hymn 29 to Hestia:
“Hestia, in the high Houses of all . . ., örök lakhelyet és legmagasabb tisztességet szereztél: dicsőséges a te részed és jogod. Mert nélküled a halandók nem tartanak bankettet . . .És te, Argeiphontész, Zeusz és Maia fia, az áldott istenek hírnöke (angelos makaron), az arany rúd hordozója (khrysorrapis), a jó adományozója (dotor eaon), légy kedvező és segíts nekünk, te és Hestia, az imádó és kedves. Jõjjetek és lakjatok együtt ebben a dicsõséges házban, mert ti ketten, jól ismeritek az emberek nemes cselekedeteit, segítitek bölcsességüket és erejüket. Üdvözlégy, Kronosz (Cronus) lánya, és te is, Hermes Khrysorrapis!, Most emlékezni fogok rád és egy másik dalra is.”

II. The ORPHIC HYMNS

Orphic Hymn 28 to Hermes (trans. Taylor) (görög himnuszok I.E. 3-tól I. E. 2-ig) :
“Hermészig, Tömjéntől Fumig. Hermész, közeledj az én imámhoz, Zeus hírnöke, és Maia fia isteni; a vitézek prefektusa, az emberiség uralkodója, mindenható szívvel és körültekintő elmével. Celestial messenger különböző készség, amelynek hatalmas művészetek is éber Argos ölni., Szárnyas lábakkal a levegőben, az ember barátja és a diskurzus prófétája; nagy élet-támogató, hogy örülj a művészetekben, és a csalásban isteni. A hatalom véget ért minden nyelven megmagyarázni, az ellátás a lazító, és a forrás a nyereség. Kinek a keze feddhetetlen békét tartalmaz a rúd, Korykion (Corycion), áldott, nyereséges Isten. A különböző beszédek, amelyek segítségével a művek találunk, és szükségletek halandó fajta., A nyelv szörnyű fegyvere, amelyet az emberek tisztelnek, jelen legyenek, Hermes, és a te kedvességed hallja; segíts munkáimnak, békével zárd le az életem, kecses beszédet mondj, és az emlékezet növekedése.”

Orphic Hymn 57 to Chthonian Hermes :
” to Hermes Khthonios (Chthonian, Of The Underworld), Fumigation from Storax. Hermes, akit hívok, akit a sors úgy határoz, hogy kokytos közelében lakozik, a híres Haides-patak, és a szükségszerűség (Ananke) rettegő útja, amelynek a vége, hogy senki, aki eléri, soha nem engedi vissza., O Bakkheios (Bacchian) Hermes, utódok isteni Dionysos, a szülő, a bor, meg az égi Aphrodité, Paphian királynő, sötét-eyelashed Istennő, egy szép mien: aki állandó wanderest keresztül a szent helyet, ahol Haides’ rettegés császárné, Perszephoné, visszavonul; a nyomorult lelkek, a vezető az utat, mikor a sors elrendeli, hogy a régiók üres nap. Te vagy az a pálca, amely miatt az alvás repül, vagy a lulls, hogy a fáradt szemet pihentesse; mert Persephone, a Tartaroson keresztül sötét és széles, adta neked az örökké áramló lelkeket, hogy vezessenek., Jöjj, áldott hatalom, áldozzál, és add meg misztikusaid cselekedeteinek boldog végét.”

HERMES fizikai leírása

a klasszikus irodalom csak néhány, rövid leírást tartalmaz az istenek fizikai jellemzőiről.

Ovid, metamorfózisok 2. 730 ff:
” ilyen bizalom a jó megjelenésében!, Még a bizalom volt a hang, ő nem sajnálta a fájdalom; ő elsimította a haját, rendezett a köntöst, hogy lefagy rendicsek, hogy megmutassam az egész hosszú arany szegély, látta, hogy a pálca, a pálca lenget, hogy hozza meg száműzni aludni, sütött a lengyel, a boka-szárnyak voltak, fényes, meg a szandált, csiszolt, tiszta.”

Apuleius, the Golden Ass 10. 30 ff (trans. Walsh) (Római regény, C2ND A. D.):
” egy sugárzó fiú jelent meg, meztelenül, kivéve a bal vállára húzott ifjúsági köpenyt; szőke haja minden szem cinózisává tette., Apró aranyszárnyak vetültek ki a záraiból, amelyekben mindkét oldalon szimmetrikusan rögzítették őket. A herald munkatársai és az általa hordozott pálca Mercurius-ként azonosította .”

ókori görög & római művészet