Frederick II-egy király botanikai látással

bár apját “katona királynak” nevezték, Nagy Frigyes volt, aki valójában katonai támadásokat indított. Frederick nem lett volna “Nagy” anélkül, hogy örömmel vállalná a kockázatokat. Nincs kockázat, nincs dicsőség! Frigyes mindent kockára tett a dicsőségért. Háborúi az országot a hanyatlás szélére hozták, de segített Poroszországnak megtalálni a hangját az európai hatalmak koncertjén. A barátok csodálták őt; az ellenfelek megdöbbentek. Ki volt Frederick? Szerencsejátékos vagy stratéga? Egy zseni vagy hajtott? Misanthrope vagy érzékeny szellem?, Bon vivant vagy aszketikus?

amikor nem volt háborúban, II. Úgy vélte, hogy egy modern kormány nem engedheti meg magának, hogy elveszítse kapcsolatát a nemzetközi tudományos és műszaki szabványokkal. Így nemcsak a Tudományos Akadémia megalapításának alapjait rakta le, hanem tudományos politikájával következetesen folytatta az európaiságot és a modernizációt is. Alig volt olyan terület, amelyet nem próbál meg reformálni.,

“a mezőgazdaság az első művészet” (Frederick II)

“az igazi gazdagság csak az, amit a föld termel” – mondta Old Fritz, ahogy a királyt később hívták az életben. Ennek megfelelően egész uralkodása alatt II. Frigyes megpróbálta növelni a mezőgazdasági termelést és javítani a parasztok életét.

Nagy Frigyes. – ©J. P., Andres / SPSG, Sanssouci Palota, Nagy Frigyes 1781 írta: Anton Graff

saját parkjaiban a király nemcsak a kertek tervezésére, hanem a gyümölcs-és zöldségtermesztésre is összpontosított. 1745 – től a Sanssouci Palota teraszait sövények vették körül, amelyek a gyümölcskultúra allokációit tartják. 1747 és 1801 között mintegy 280 gyümölcsfajtát határoztak meg ennek a gyümölcsgyűjteménynek a rekonstrukciójára., Az 1772-es Salzmann-terv szerint 123 alma, 69 körte, valamint őszibarack, sárgabarack, cseresznye és szilva, összesen 382 gyümölcsfa termett a sövényekben. Ma 16 rekeszt újratelepítettek történelmi gyümölcsfajtákkal.

izzók a kukorica füle helyett

a poroszországi éhínség megelőzése érdekében Frederick új növényt vezetett be a mezőkben: a solanum tuberosumot, a burgonyát. A spanyol hódítók hozták a növényt a dél-amerikai Andokból Európába., De a király baj, hogy a burgonya “ízletes”, hogy a parasztok s végül elérte, a “krumpli parancsot”, hogy gondoskodjon az ültetés. Nem erősítették meg, hogy a király valójában részt vett a burgonya “sikertörténetében”. Azonban, hogy emlékezzenek örökségére, a világ minden tájáról érkező emberek még mindig a Sanssouci palotába érkeznek, hogy burgonyát tegyenek II.Frigyes sírkövére.

Nagy Frigyes vérét, verejtékét és könnyeit eperfa ültetésére is felhasználta, hogy selymet szerezzen, ami fontos volt a hazai textilipar számára., A porosz királyi ültetvényfelügyelők Brandenburgban utaztak, hogy tanácsot adjanak a selyemtermelőknek és irányítsák a haladást, 1784-ben pedig a porosz termelés elérte a legmagasabb, 13432 font nyers selymet. Ez a mennyiség azonban csak a porosz selyem iránti kereslet öt százalékát fedte le-a többit importálni kellett. Az állami beruházások ellenére Brandenburg selyemtermelése nem tudott megfelelni az elvárásoknak., A kedvezőtlen éghajlati viszonyok mellett a mezőgazdasági termelőket túlterhelte a további munkaterhelés – mivel nemcsak az eperfa fákat kellett ültetniük és művelniük, hanem gondoskodniuk kellett a finom selyemhernyókról.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Tovább az eszköztárra