Blaise Pascal (Magyar)

Born1623, Rouen, Franciaország; meghalt, aki 1666-ban, Franciaország; francia matematikus, philosopherwho feltalált egy összeadó gép automatikus vinni a számjegyek között, majd a “PascalTriangle” együtthatók a binomiális sorozat; továbbá a feltaláló thewheelbarrow, az omnibusz, a rulett kerék.,

egy adószedő fia, Pascal gyermekprofesszor volt, aki felfedezte Euclid 32.javaslatának bizonyítékát 12 éves korában: “La somme des angles d’ un triangle quelconque est égale à deux angles driots.”Négy évvel később kifejlesztette a projektív geometria alapvető tételét, oly módon, hogy az aconikus szakaszba írt hatszög ellentétes oldalainak vetületei metszenek, hogy meghatározzák a “droite de Pascal”nevű egyetlen sort.,

apjának segítésében nagy hatással volt rá, hogy aritmetikai műveleteket végző mechanikus eszközre volt szüksége, majd 1642-ben kifejlesztette hozzáadó (és kivonó) gépét. Az elsődleges újítás akalkulátor volt az a képessége, hogy automatikusan hordozza a” tíz ” számjegyet onepozícióból a következőbe.

a következő évtizedben közel 50 példányt készített belőle, de többségüket inkább gazdag vásárlóik érdekességeként használták, mint munkagépek., Ezt követően visszatért a sajátjábaa matematika tanulmányozása, 1654-ben pedig két olyan dokumentumot mutatott be, amelyek az Integral calculus alapját képezik, valamint a valószínűségelméletet. Ugyanebben az évben bemutattaa binomiális együtthatók háromszöge-a Pascal-háromszög -, amely megelőzte aa polinomfüggvények értékeinek kiszámításának pontjai a különbségekkel.

Pascal háromszög

a számítási módszer meglehetősen egyszerű. Az első sor és oszlop egyszerűen egységértékekből áll. A belépés minden belső cellába egyszerűen a bal oldali cellában és a fenti cellában lévő bejegyzés összege., Az átlós elemek (jobb felsőtől balra) ezután alkotják a polinom együtthatóit (x + y)nwhere n + 1 az átló indexe. Így (x + y) 4 az 5. átlóról (a fenti félkövérrel) leolvasható:

x4+ 4×3 y + 6×2 y2 + 4xy3 + y4

az X és y szabad változókhoz tartozó hatalmak minden ciklusban N-re nőnek, és monoton módon változnak.

1658-ban Pascal kihívta matematikustársait egy versenyre; álnéven lépett be a versenybe, és amikor magának ítélte a díjat, kollégái (talán indokoltan) feldühödtek.,

idézet

Je n ‘ai fait celle-çi plus longue que parceque je n’ ai pas en le loisir de la faire plus corte. (Lettres Provenriales, 1657)

bibliográfia

életrajzi

Bishop, M., Pascal. Egy zseni élete, Bell & Sons, London, 1937.

Devaux, Pierre, “Cet Amateur de Genie: Pascal,” Sciences et Avenir, No.188, Párizs, október. 1962, 678-682. o.

frissítések

Portrait added (MRW, 2013)